Márton nap 2017.

Idén ismét elérkezett a Márton napi hét, amibe sokféle program belefért. A csoportokban is zajlottak az események, libás mesék, dalok hangzottak, Szent Márton legendájával ismerkedtünk, és szebbnél szebb gyermekmunkák kerültek a faliújságokra.

A dolgozók meglepetéssel is készültek, Lúdas Matyi meséjét adták elő a gyerekeknek.

Csütörtök délután közös tökfaragásra hívtuk a családokat, és örömünkre nagyon sokan eljöttek. Hogy mindenki jól elférjen, két csoportban folyt a munkálkodás. Amikor elkészültek a vigyorgó tökfejek, és érdekesen megfaragott töklámpások, kivittük az udvarra, hogy aztán együtt megcsodálhassuk őket. A tábortüzet körbejárva énekeltünk néhány libás dalt, majd hogy senki ne menjen haza éhesen, libazsíros-hagymás kenyér, és meleg tea várta a vendégeket.

További képek itt:

Népmese napja, zenei világnap

Októberben ismét megünnepeltük a népmese napját és a zene világnapját. Óvodásaink a tornateremben várták a meglepetést, ami ezúttal egy bábelőadás volt a Manó csoportos óvó nénik szervezésének köszönhetően. Egy jól ismert történetet, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack c. mesét adta elő az óvoda több dolgozója.

A hangulatos bábozás nagyon lekötötte a gyerekeket, együtt izgultak a királylányért. Az előadás után Kata óvó néni furulyázott a gyermekeknek, akik énekkel követték a dallamokat. Végül egy rövid kis körjátékkal zártuk ezt a délelőtti programot.

Esztergomban jártunk

A víz világnapja alkalmából a nagycsoportosokkal ismét ellátogattunk az eszetergomi Duna Múzeumba. Először egy múzeum pedagógiai foglalkozásra mentünk, ahol a különböző hulladékokat válogattuk ki aszerint, hogy melyik miből készült, ill. mennyire szennyezi a környezetünket. A múzeumba belépéskor rögtön egy galériában találtuk magunkat, ahol Temesi Attila festőművész kiállítását nézhettük meg. Ezután következtek az igazi vizes dolgok. Tanulmányoztuk egy igazi vizimalom működését, sőt, segítségével még nyomdázhattunk is a belépőjegyünkre. Ezután hallgatóztunk, vajon kitaláljuk-e a ropogó hó, a patak vagy épp az illemhely leöblítésének hangját. Utaztunk helikopteren, tanulmányoztunk térképet és persze a legjobb móka a vizes teremben volt, ahol örvényeket hoztunk létre, zsilipeltünk stb.

Képek itt.

Farsang 2017.

Ebben az évben február 24-én tartottuk az oviban a farsangot. A hét tematikája is erről szólt. Felelevenítettük az eddigi élményeinket, tanultunk farsangi dalokat, verseket. Így megalapozva a hangulatot, alig várta mindenki, hogy végre péntek legyen és beöltözhessünk. Volt, aki már előre elmondta, hogy milyen jelmeze lesz, de többen titokban tartották, és várták, hogy vajon felismerik-e a többiek.

Reggel már beöltözve érkeztek a gyerekek a csoportokba, s reggeli után kezdődhetett a vigalom. Szólt a zene, lehetett táncolni, amit főleg a kislányok vártak nagyon. A fiúkat kicsit noszogatni kellett. Voltak tréfás vetélkedők, az elmaradhatatlan székfoglaló, s természetesen a svédasztalos eszem-iszom. A délelőtt végén a csoportok közösen táncolhattak egyet a tornateremben. Meg is lett az eredménye: nem is kellet sokat várni, s az ebéd után mindenki kellemes álomra szenderült.

További képek itt.

Ismét a múzeumban

Február 13-án a nagycsoportosokkal ismét Tatán jártunk. Most a várba látogattunk el, ahol újra Busa Mónika és Szabó Éva vezetésével pillathattunk be a középkori lovagok világába. Mivel a lovagok farsang idején elnézőbbek voltak, kit engedtek be, ezért mi is álarcot öltöttünk, s így fedeztük fel a vár titkait. Megnéztünk egy igazi lovagi páncélt, aminek a szerecsések fel is próbálhatták egy-egy részét. Ezután megterítettünk az ünnepi menühöz, kipróbáltuk játékaikat. A róluk szóló történetek meghallgatása után, a foglalkozás végén mindenki kedve szerint kidíszíthette saját álarcát is.

További képek itt.

Decemberi csodák

A december megannyi szívet melengető pillanatot tartogatott számunkra. 5-én megérkezett a Mikulás, aki igazán a gyerekek kedvében szeretett volna járni. Számtalan mese közül a gyerekek választatták ki, melyiket szeretnék meghallgatni. A mese után természetesen nem maradhatott el a jól megérdemelt ajándékosztás sem.

A következő napokban kinyílt az óvoda kapuja, s az anyukák, nagymamák jöttek el hozzánk egy kis délelőtti mézeskalács sütésre. Ez a hagyomány évről évre népszerűbb. Mindenki hoz otthonról különböző sütemény formákat, a díszítéshez mazsolát, mogyorót, cukrokat, színes mázakat. A gyerekek nagyon élvezték, hogy az oviban is együtt lehetnek azokkal, akiket szeretnek.

Végül elérkezett a várva-várt karácsony. A kisebbeknek meglepetés volt, hogy reggel nem mehettek be a csoportszobába, hanem együtt várakoztunk  mindannyian a tornateremben. 8 órakor lelopakodtunk hallgatózni egy kicsit, hátha meghalljuk az angyalkákat. Halk zeneszó szűrődött ki az ajtók mögül, s óvatosan kukucskáltunk be, nehogy megzavarjunk valami fontosat. Amint az ajtók kinyíltak, halk kuncogások, sikkantások hagyták el a gyerekek száját örömükben. Körbeálltuk a karácsonyfát, s gyönyörködtünk egy kiz asztalokon is ünnepi terték volt, új tányérokkal, poharakkal. Reggeli után pedig jöhetett az ajándékbontás, s egész délelőtt a felhőtlen szórakozás az új játékokkal.

További képek itt.

Márton nap 2016.

Ebben az évben is megrendeztük a most már hagyományosnak számító Márton napi tökfaragást és lámpásozást. Ennyien még sosoem jöttek el, mint idén. Nem is volt elég a berendezett csoportban a hely, újat kellett nyitnunk, hogy mindenki elférjen. Együtt munkálkodott az egész család: szülők, nagyszülők, gyerekek.

Az elkészült töklámpákkal az udvarra mentünk, ahol a tűz körül libás dalokat énekelve múlattuk az időt. S hogy ne csak a lelkünk, hanem a testünk is jóllakjon, a szülői munkaközösség szervezésében, a konyhai dolgozók segédletével sütőtök és zsíroskenyér lakomára voltunk hivatalosak.

További képek itt.

Szüreti bál a múzeumban

Igazán élménydúsra sikerült ez a hét. A nagycsoportosokkal a tatai Német Nemzetiségi Múzeumban jártunk, ahol Busa Mónika és Szabó Éva vezetésével egy igazi szüreti mulatágon vehettünk részt. Először a múzeum kiállítását néztük meg. Sok érdekes, néhol még otthon is fellelhető tárgyat láttunk, de bizony volt, amit senki sem ismert. Aki nem félt, kipróbálhatta a kereplőt is. Bizony be kellett fogni a fülünket, mikor tíz szólalt meg belőlük egyszerre!

Ha már elűztük a seregélyeket, s megmaradt a szőlőnk, a szüret után következhetett a szüreti bál. Ehhez a fiúk inget, mellényt, kalapot, a kislányok szép szoknyát is kaptak köténnyel.

Kiállítás az óvodában

Abba a szerncsés helyzetbe kerültünk, hogy egy kiállítás házhoz érkezett. A tatai Magyary Zoltán Művelődési Központban látható volt egy rovar kiállítás, s ezt hozták el hozzánk két részletben. Először a különböző bogarakat, skorpiókat, rákokat nézhettük meg, majd érkeztek a gyönyörű pillangók is. A kiállítás nézegetése közben kiderült, hogy milyen sok ismerettel rendelekeznek már a gyerekek ezekről a kisebb- nagyobb élőlényekről. Megismerkedhettek azzal, hogy a rovarok elnevezése mennyire összefügg kinézetükkel.

Népmese napja, zenei világnap

2005. szeptember 30. óta Benedek Elek születésnapján a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük a népmese napját. Óvodánkban ebben az évben választottuk témánknak először kiemelten a népmeséket.  Két hétig csak a mesék körül forgott a világ. Ennek lezárásaként, s következő témánk, a zene világnapja alkalmából a két eseményre egyszerre emlékezve egy mesés-zenés délelőttöt tartottunk a tornateremben.

A répa c. mese előadása után - melyben az óvoda minden közösségét képviselte valaki - a dolgozók zenei vénáját is megismerhettték a gyerekek. Hallhattak többszólamú kórusművet, furulya és hegedű dallamokat.

Köszöntjük a Szomódi Százszorszép Óvoda blogján!

Kérjük, válasszon a jobb oldali menüpontok közül!

 

Feedek
Megosztás